Döme a rádióban

A MR-1 Kossuth Rádió református félórájának december 9-ei adásában
Vörös Virág beszélgetett új gyerekkönyvünk szerzőjével,

Sztelek Csilárral.

A kattintás után olvasható az interjú szövege.

Sztelek Csilár

Döme – Beszélgetős könyv kicsiknek

137×148mm; 184 oldal; keménytáblás; 1700Ft

Fekete Ágnes: A gyerekeknek az életet tanítjuk a szavainkkal – hangzott el Zalatnay István gondolatai között. Most egy olyan gyerekkönyvet mutatunk be, amelyet éppen ilyen szülő–gyerek beszélgetések serkentésére szánt a szerző. A címe: Döme. A legkülönfélébb életből kiragadott események vezettek arra egy anyukát, hogy elbeszélgessen a halálról, a fogyatékosságról, az állatokról, az örökbefogadott testvérről. Vörös Virág beszélgetett Sztelek Csilárral, a Kálvin Kiadó új gyerekkönyvének szerzőjével.

Sztelek Csilár: A kisfiam kórházba készült, és én pánikba estem, pedig egy egyszerű mandulaműtétről volt csak szó. Nem tudtam, hogyan készíthetném fel a fiamat. Anyaként nagyon komolyan vettem ezt a helyzetet, és elkezdtem kórházas mesekönyvet keresni, de sehol nem találtam. Ezért legyártottam neki egy macis könyvet versbe szedve. Ujjamra szedtem, hogy mi akarok elmondani neki, és ezeket foglaltam aztán a versekbe. Elmondtam bennük, hogy lesz a kórházban egy ágya, asztalkája, vizit, injekció. Elmondtam azt is, hogy a kórházban kellemetlen dolgokkal is találkozik majd, de oda azért megy az ember, hogy meggyógyuljon, ez hozzá tartozik az élethez. Túléltük a kórházat úgy, hogy nem aludtam bent vele, és azt hiszem, ebben nagy szerepe volt a macis könyvnek is. Elkezdett érni bennem az elhatározás, hogy több témát is hasonlóan dolgozzam fel: költözés, halál, és még folytathatnám. Az egész könyv koncepciója az, hogy segítsen, közvetítsen a szülő és a gyermek között. Ha a szülő valamiről beszélni akar, egy mese sokat segíthet. Másrészt a gyerekeknél sokszor előfordul, hogy bár foglalkoztatja őket valami, de nem tudják megfogalmazni a kérdéseiket.

Döme ültet, elmennek, hogy rendbe rakják a nagymama sírját, mert azt időnként rendbe kell rakni. De nem azért mennek oda, mert a nagymama ott van, hiszen ő már életében is Krisztussal élt, így halála után is Krisztussal lehet. A sírt gondozni kell, rendbe kell tartani, ezért kimennek a temetőbe, ahol Döme az otthon kicsíráztatott babszemet elülteti. Ennek kapcsán szó esik még arról is, hogy az életünknek gyümölcsöt kell teremnie, ami sokszor azzal jár, hogy a babszem elreped. Próbáltam pár igét beiktatni, krisztusi üzenetet átadni. A könyv szerkezetének köszönhetően hétköznapian történnek az események Dömével, és minden téma vagy fejezet végén a történet szereplői imádkoznak. A témakörrel kapcsolatos az imádság is, ami a család közös imája tulajdonképpen. Kirajzolódik a könyvből, hogyan lehet egy-egy témát hálával és könyörgéssel Isten elé vinni.

Mostanában nagyon világít számomra az egyik Ige, amelyben Pál apostol könyörög Istenhez, hogy vegye el a betegségét. Isten pedig azt válaszolja könyörgésére: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célba. Nem erőtlenség ellenére, hanem erőtlenség által. Ez számomra is nagy tapasztalat: a könyv hátán olvasható, hogy egyszer a kisfiam egy zsúfolásig tele buszon kérdezte meg fennhangon, jól érthetően, hogy hol jön ki majd a kistestvére a hasamból. Akkor rendkívül kellemetlennek találtam a helyzetet, de később megtapasztaltam, hogy a gyengeségem, erőtlenségem Istennek egy eszközévé vált. Azért írtam meg ezt a könyvet, hogy másoknak is segítsek a kommunikációban, ami okoz néha egy-két problémát.

A fiaim megnőttek, kamaszodnak. Nem egyszerű velük a szexualitásról beszélni anyaként, és mondanom sem kell, hogy ők nem fogják szóba hozni maguktól, pedig ezekről beszélni kell. A szülőknek át kell gondolniuk ezt a témát, és vezetniük kell a gyermekeiket ebben is. Ezt a feladatot kapták Istentől.

Forrás: http://tebennedbiztunk.hu/?m=14