A harmadik: maga az Úr – Szarka Miklós: Hatszemközt című könyvéről

A harmadik – maga az Úr

 

A Reformátusok Lapja 2011. július 24-ei számában olvasható Petrőczi Éva ismertetője Szarka Miklós könyvéről. 

Az immár hagyományos tavaszi Könyvfesztivál egyik legjelentősebb egyházi könyvkiadói vállakozása, a könyves karnevál nyüzsgésén túlmutató, csöndes, de tartós ünnepe Szarka Miklós új könyvének megjelenése. A közismert és közszeretetnek örvendő szerző református lelkészként, pár- és családtereapeutaként, klinikai lelkigondozóként, s végül, de nem utolsósorban tizenkilenc évig a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat alapító vezetőjeként szolgált. Továbbá számos életgyógyító írással és megszámlálhatatlan előadással.

A CONFESSIO újra ott lesz a Csillagponton!

A CONFESSIO a Magyarországi Református Egyház Figyelője legújabb (2011/2) számáról

Az emberi kapcsolattartásnak az egyik legszebb mozdulata az érintés, amely sokszor kifejezőbb szavainknál. Egy szelíd érintésben több erő rejtezik, mint a legnagyobb erőkifejtésben. A 21. században már jól ismert tény, hogy az emberi fejlődésben a gyermekkortól kezdve milyen komoly szerepet játszanak az érintések, amelyek legfontosabb üzenete a szeretet és az odafigyelés.

A Confessio 2011/2. számának fő témája az érintések. A szerkesztőség három írással szeretne hozzájárulni a

Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó idei alkalmához: Nyitrai Erika professzor asszony érintési szokásainkról ír, ezt követően egy riport-összeállítás az érintések nélküliséggel foglalkozik, majd egy beszélgetést adunk közre, amely egy Isten által megérintett politikusról szól. (– A Szerkesztőség)

Hatszemközt: Szarka Miklós könyvéről a mindennapi.hu-n

A mindennapi.hu interjút közöl Szarka Miklóssal. A Kiadónknál megjelent Hatszemközt. Égető kérdések – éltető válaszok című könyv szerzőjével Miklya Luzsányi Mónika beszélgetett. 

„...a Hatszemközt valóban nyolc-szemközt is, hiszen Isten mindig jelen van a segítő beszélgetés meghittségében. Ha a pszichológus és a családgondozó biblikus alapokon áll, akkor más az emberképe, emberszemlélete: az embert nem teremtőként, hanem teremtményként szemléli. A transzcendentális erőteret, vagy dimenziót az emberen »túlról« érkező, az »emberben« megvalósult erőforrásként kezeli, a Krisztustól érkező, és az emberben megvalósuló erőfolyamatként hiszi és tapasztalja. A keresztény alapállású családterapeuta ugyanakkor nem bánhat önkényesen a krisztusi transzcendentális erőkkel, és ezt az erőt nem kényszerítheti rá pácienseire, de nem is ajánlgathatja bármikor, bárkinek. Eziránt a páciens válik nyitottá, és ezt az igényt csakis Isten »elégítheti ki«.”

A teljes interjú itt olvasható.

A könyvről részletek itt olvashatók (belelapozási lehetőséggel), itt pedig megvásárolható.

Revíziós próbakiadás: A királyok második könyve

A Magyar Bibliatársulat szöveggondozói újabb ószövetségi könyv próbakiadását tették közzé: A királyok második könyvének szövegét.

A „kalap-koronás” ember. Az Áprily-kötetről a Reformátusok Lapja

A Reformátusok Lapjában jelent meg az alábbi könyvismertetés az Áprily-kötetről. 

Az idei Ünnepi Könyvhét egyik legértékesebb kiadványa a Fenyő D. György példás gondosságú, igényes szerkesztésében, Imre Lajos válogatásában és grafikáival megjelent Áprily-emlékkötetet, amelynek szerzői között erdélyiek és anyaországiak egyaránt fellelhetők. Ez nem csupán egy könyv a könyvhetiek seregében, jóval több annál. Annak jele és bizonyossága, hogy a jövőben is érdemes lesz hasonló, a határokat, az egymástól elidegenítettséget az írott szó, a szeretetet, a hit erejével eltörlő vállakozásokba fogni. Gyógyíthatatlannak látszó sebek gyógyulhatnak így. 

Egy házassággondozó a Házasságkönyvről

A Reformátusok Lapja legutóbbi számában jelent meg a Házasságkönyvről Szarka Miklós lelkész, pár- és családterapeuta tollából egy írás. 

Gyönyörű képeskönyv a házasságra készülőknek

Olyan korban élünk, amikor a holtomiglan-holtáiglan helyére az ideig-óráig lépett. A népességtudományi kutatások tükrében nyilvánvaló, hogy az elmúlt ötven évben megháromszorozódott az együtt élő párok száma (hetven­ezer párról kétszázhúszezer párra). A több mint kétszázezer pár negyven százaléka egy hónap és egy év távlatában teszi ideig-óráig valóvá kapcsolatukat, s hogy mindez milyen fájó sebeket ejt a fiatal lelkeken, azt a klinikai lelkigondozók és pszicho-szakemberek érzékelik – a sebeket hordozókon kívül – leginkább. 

110 éve született Németh László

Dr. Dékány Endre: „Szerettem az igazságot…”

A magyar református egyház Németh László életművének tükrében

ISBN 963 300 778, A/5, 244 oldal, kartonált, 1200 Ft

Németh László (1901–1975) századunk nagy magyar géniuszai közé tartozik, akinek valahol Ady Endre és Móricz Zsigmond, Batók Béla és Kodály Zoltán mellett van a helye. Ugyanakkor végtelenül szerény és egyszerű, mindenki iránt lojális és szeretetre méltó ember volt. Viszont műveiben „könyörtelenül éleslátónak, igazmondónak, önmagával szemben is kegyetlenül őszintének mutatkozik.” Ez teszi a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjává. Életműve hűen tükrözi a magyar társadalom minden rétegének életét: a fővárosban éppúgy otthonos, mint falun. Igazi világa mégsem Budapest, hanem a vidék. A vidéki élethez pedig szervesen hozzátartozik a református egyház élete is, hiszen gyülekezeteink zöme vidéken, falun él. Életművére figyelnünk kell, mert egyházi önismeretre tanít. Egyházkritikáját kritikusan kell olvasni, de a benne megszólaló igazságtól egyszerűen elfordulni – önmagunk károsítása volna. Nem neheztelhetünk rá azért, mert feltárta egyházi életünk fájdalmas sebeit is, hiszen – jó orvos módjára – mindig gyógyító szándékkal tette. Én hiszem, hogy ez a gyógyító szándék eredményt is hozott. Hiszen Németh László életművében főleg a késői liberalizmus református egyházának belső élete tükröződik, s ez a korszak végtelenül szomorú: a megerőtlenedés, a hanyatlás, szinte a teljes hanyatlás ideje volt. Ezt a nagybeteg református egyházat látta az író. De ez a korszak már a múlté: Németh László maga is tapasztalta és életművében ábrázolta a két világháború között a teológiai eszmélés és nyomában a belső megújulás első jeleit. Én hiszem, hogy ebben a megújulásban – emberileg szólva – Németh László egyházkritikájának is része volt.