A keresztyén hit alapjairól – Egy érdekes és szép könyv húsvétra!

A keresztyén hit
Szerkesztette: Alister McGrath
Fordította: Árpádföldi Zsófia
ISBN 978 963 558 082 8; B/5; 352 oldal; keménytáblás; 4300 Ft


A könyv a keresztyén hit alapelveit foglalja össze, tömör, könnyen érthető magyarázatokkal. Azt próbáljuk bemutatni, hogy tulajdonképpen miben hisznek a keresztyének – akik a világ legnagyobb vallási közösségét alkotják –, mire támaszkodik a keresztyén hit, hogyan fejlődött, változott a keresztyén vallás és közösség az évszázadok során, és hol van a helye a modern világban és a mai egyházban.
A könyv segítséget nyújthat a keresztyén hívő embernek hite elmélyítésében, a nem keresztyéneknek a keresztyén hit, a különböző keresztyén tanok és a róluk folytatott viták megértésében. Alapvetően azonban azt szeretnénk világossá tenni, hogy a keresztyén hit alapja a Biblia. (…)
A hit alapvető fontosságú minden ember életében. Meghatározza a gondolkodásunkat, azt, hogy hogyan igazodjunk el ebben a rendkívül összetett, sokszor reménytelenül zavaros világban. A keresztyén tanok abban segítenek a keresztyén hívő embernek, hogy meg tudja élni a hitét. Az például, hogy a keresztyének hisznek a mennyben, azt is jelenti, hogy másképpen gondolkodnak az életről és halálról. Egész gondolkodásmódjuk és viselkedésük is megváltozik.
A keresztyének tehát nem csak hisznek az Istenben; hisznek bizonyos dolgokat az Istennel kapcsolatban, ami egész életükre hatással van. A keresztyén hit nem csupán zavaros érzések vagy hangulatok összessége. A keresztyének hisznek abban, hogy Isten bizonyos alapvető tulajdonságokkal rendelkezik: szent, könyörületes, és bízhatunk benne. Hisznek abban, hogy annyira szerette ezt a világot, hogy elküldte Krisztust az emberiség megváltására. (…)
A keresztyén tanítások ismertetését rövid történeti áttekintéssel kezdjük. Ezután a hitről, illetve a keresztyén hit sajátosságairól, az emberi értelemhez és kultúrához való viszonyáról lesz szó. (…)
Az első fejezetben John G. Stackhouse lebilincselően érdekes írásából ismereteket szerezhetünk a hit természetéről. Stackhouse a vancouveri Regent College-ban tanít vallásfilozófiát és apologetikát, írásában a hitről való gondolkodással, a keresztyén hit és a modern világot jellemző szemléletmód és más vallások kapcsolatával foglalkozik.
A következő fejezetben Gerald Bray, a Beeson Divinity School teológiaprofesszora részletes, tudományos alapossággal összeállított tanulmányát olvashatjuk az Istenről szóló keresztyén tanításról. (…)
Peter Walker, az Oxfordi Egyetem tanára könnyen érthető, élvezetes tanulmánya kiváló összefoglalást ad a Jézusról szóló bibliai leírásokról és arról, milyen hatással voltak, vannak ezek a keresztyén hitre és gondolkodásmódra. A Jézus Krisztusról szóló keresztyén tanítások ilyen világos és pontos, hiteles ismertetése alapján válaszolhatunk a testté lett Krisztus és a feltámadás keresztyén tanainak racionalista kritikájára. És segíthet azoknak az iszlám kritikáknak a megválaszolásában is, amelyek a Krisztus isteni mivoltáról szóló keresztyén tanítást támadják. (…)
Graham Tomlin tömören és könnyen érthetően foglalja össze a megváltásról szóló keresztyén tanításokat. A megváltás tana összetett és sokrétű, amelyben megjelenik a múlt, a jelen és a jövő.
Chris Wright, tapasztalt teológus és tanár, a keresztyén misszió iránti erős elkötelezettséggel, írásában az egyházról szóló keresztyén tanítást ismerteti, és bemutatja, milyen az a megváltott, „meggyógyított” emberiség, amelyet az egyház képvisel.
(Részletek Alister McGrath Előszavából)


Részlet a könyvből:

A szavakba foglalt hit: a vallásos nyelv

Hogyan fejezhetjük ki szavakkal Isten nagyságát? Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus mondta egyszer, hogy lehetetlen szavakkal leírni a friss kávé ízét. Ha pedig ilyen banális dolgok kifejezésére sincsenek szavaink, hogyan tudnánk beszélni Istenről? Legfőképpen pedig, hogyan tudunk hitelesen beszélni Róla?
Ezek a kérdések alapvető jelentőségűek a vallás nyelvének vizsgálatánál, amikor értelmezni próbáljuk azt a nyelvet, amelyen a Biblia és a keresztyén teológia Istenről beszél. A kérdésekre két válasz is van: az analogia és az accomodatio elve. Mindkét szó arra utal, hogy Isten úgy jelentette ki magát, hogy az ember képes legyen megérteni Őt. A két szóval jelzett elmélet története hosszú időre nyúlik vissza, számtalan vita során folyamatosan csiszolódtak.
Az analógia-elmélet elsősorban Aquinói Tamás, a meghatározó jelentőségű középkori teológus nevéhez köthető. Aquinói szerint az Isten által teremtett világ és a Teremtő között egyértelmű megfelelés van. Ezért a teremtett világ megismerésén keresztül Isten megismeréséhez is közelebb juthatunk. A teremtés tehát analóg – de nem azonos – az Istennel. Isten olyan gondolatokban és képekben jelenik meg az embernek, amelyek szorosan kapcsolódnak mindennapi életünkhöz – ugyanakkor Isten lénye és tettei semmiképpen nem korlátozódnak az evilági életre. Tamás világossá teszi, hogy a teremtett rendnek nem minden vonása tükrözi vissza Isten természetét, csak azok, amelyek a Bibliában is így jelennek meg. Így például a királyok vagy a pásztorok képe segíthet minket „elképzelni”, milyen Isten. Ahogyan a pásztor tereli és védi a nyájat, ugyanúgy vezet minket és vigyáz ránk Isten. De analógiát fedezhetünk fel a rabszolgát kiváltó ember és a bűnös embert Krisztus halálával megváltó Isten között is.
Az accomodatio (alkalmazkodás) elmélete Kálvinhoz kapcsolódik, aki szerint Isten kinyilatkoztatásaiban az ember korlátozott képességeihez alkalmazkodik. Más szóval, Isten olyan formában jelenti ki magát, amely az emberek számára értelmezhető. Kálvin értelmezése alapján Isten olyan szónokként viselkedik, aki ismeri hallgatósága képességeit, és ennek megfelelően fogalmazza meg a beszédét. A beszélő és a befogadó közötti kommunikációs szakadékot át kell hidalni. A közönség képességei határozzák meg, hogyan fogalmazza meg beszédét a szónok, és milyen képekkel, hasonlatokkal segítse a megértést. Erre Jézus példázatai adják a legjobb példát: olyan nyelvet és hasonlatokat használ (például a bárány és a pásztor képe), amelyek tökéletesen érthetőek voltak az akkori Palesztinában élő nép számára. Pál is mindig hallgatóságához alkalmazkodva fogalmazta meg tanításait az akkori városokban élők számára érthető nyelven. Kálvin szerint Isten végtelen kegyelmét bizonyítja, hogy az emberhez „alkalmazkodva” jelenti ki önmagát azért, hogy mindenkihez eljuthasson a keresztyén evangélium. (John Stackhouse)