Bibliáról, bibliafordításról, a készülő új bibliakiadásról és a Magyar Bibliatársulat munkájáról jelent meg a Könyvhét májusi számában az alábbi beszélgetés Pecsuk Ottóval, a MBTA főtitkárával.
Tavaly ünnepelte a Magyar Bibliatársulat fennállásának 60. évfordulóját. A Társulat múltjáról, jelenéről és a közelgő bibliarevízióról kérdeztük Pecsuk Ottó főtitkárt.
Milyen céljai voltak, vannak a 60 éve alakult Magyar Bibliatársulatnak?
Még a legnehezebb időkben, közvetlenül a második világháború után hozták létre a magyarországi protestáns egyházak a Magyar Biblia Tanácsot, amelynek az volt a feladata, hogy az országunkat az új politikai berendezkedésben elhagyni kényszerülő Brit és Külföldi Bibliatársulattól átvegye a bibliafordítás, a -kiadás és a -terjesztés feladatait. Ez a tevékenység, amelyet mi „bibliamunkának” hívunk, mára ugyan kiegészült néhány új feladattal, mint amilyen az ingyenes bibliaosztások anyagi hátterét adó adománygyűjtések vagy a Biblia népszerűsítését célzó programok (amelyeknek egyik kiemelkedő példája volt a 2008-as magyarországi Biblia éve). A középpontban azonban mégis mind a mai napig az a kötelességünk áll, hogy minden nemzedék számára biztosítsuk az a lehetőséget, hogy fordításaink vagy bibliarevízióink révén érthető, a mai magyar nyelven megszólaló bibliafordítást vehessenek a kezükbe.
Miért szükséges időről időre kiigazítani a bibliafordítást?
Hogy mikor van szükség teljesen új fordításra és mikor „csak” a meglévő fordítás revíziójára, azt a nyelv állapota, a nyelvváltozás üteme (s e mögött a társadalomban végbemenő változások) illetve a bibliatudomány fejlődése (tulajdonképpen a bibliai szöveg egyre jobb megértése) határozza meg. Általános szabályként elmondható, hogy 50-60 évente hasznos teljesen új fordítást, 25-30 évenként vagyis nemzedékenként pedig újabb bibliarevíziót készíteni azért, hogy a Szentírás szövege ne válhasson érthetetlen múzeumi nyelvemlékké, hanem továbbra is az olvasó emberek életének fontos kérdéseire adhasson fontos és érthető válaszokat.
Hogyan történik a bibliarevízió?
2006 tavaszán kezdtünk bele egy újabb bibliarevízió elkészítésébe, egészen pontosan az adatgyűjtésbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a bibliarevízió ügye nem maradhat az egyház maroknyi szakértő bibliatudósainak műhelytitka: figyelembe kell vennünk a bibliaolvasó emberek szempontjait, észrevételeit, kritikáit is – természetesen nem a Biblia örök szövegével, hanem csak annak magyar nyelvű megszólaltatásával szemben. Három teljes éven át gyűjtöttük az észrevételeket, mintegy 25 ezret. Ezeknek természetesen csak egy kis hányadát tudjuk valóban és érdemben felhasználni, de a nagy szám mindenképpen jelzi azt, hogy itt tizenkét magyarországi keresztyén egyház közös ügyéről, sőt, a magyar bibliaolvasók széles táborának ügyéről van szó.
Milyen szakértelem szükséges ehhez a munkához?
A bibliafordítást vagy revíziót elsősorban biblikus szakemberek, ó- és újszövetségi tárgyakat tanító teológiai tanárok végzik, kiegészülve nyelvész szakemberekkel, folyamatosan konzultálva lelkészekkel, tanárokkal és a Bibliát olvasó emberek széles körivel. A konzultáció eszközei azok az ún. revíziós füzetek („pilot editions”), amelyekre támaszkodva a szakemberek lemérhetik munkájuk sikerét vagy hiányosságait, eldönthetik, hogy jó úton járnak-e vagy sem. A Magyar Bibliatársulat hamarosan ilyen próbafüzetekben jelenteti meg az elsőként elkészült könyveket, a Genezist (Mózes első könyvét) és a Római levelet. A bibliafordító feladata nem könnyű. Mondják, hogy már maga az irodalmi igényű fordítás is a legösszetettebb szellemi tevékenység, hiszen a fordítónak tudósként nemcsak egyszerre kell tökéletes könnyedséggel mozognia két nyelvben, kultúrában, hanem rendelkeznie kell még az „új mű” meg- és újraalkotásához szükséges művészi kvalitásokkal is. Ezt a lehetetlennek tűnő feladatot a bibliafordítók esetében súlyosbítja az a tény, hogy a forrásszövegek ma már senki által nem beszélt holt nyelveken (óhéber és ógörög) íródtak, és egy-egy nehezebb hely jelentésének megtalálásához sem a szerzővel, sem egy anyanyelvi lektorral nem tudunk konzultálni: teljes egészében áttételes információkra, kézikönyvekre, szótárokra, korábbi fordításokra, a hagyományra és a saját intuíciónkra vagyunk utalva.
Milyen újításokra számíthatunk?
Jelentősebb vagy éppen „szenzációs” újításokra nem számíthatnak az érdeklődő olvasók a készülő revízió esetében, de arra igen, hogy szebb, pontosabb és a művelt magyar köznyelven beszélők számára jobban érthetőbb bibliai szöveg áll majd rendelkezésünkre a munka végeztével.
Tervezi-e a Magyar Bibliatársulat e-book formájában is megjelentetni a Bibliát?
A revízió egyik sokszor ki nem mondott célja az is, hogy a biblia szöveget „technikailag” is átmentsük a következő évezredbe. Érinti ez elsősorban a nyomdatechnikát, hiszen az elektronikus szövegfájlok alkalmazása ma minden eddiginél változatosabb könyvformátumokat tesz lehetővé, továbbá tervezzük azt is, hogy elébe megyünk az olvasói igényeknek is: a már jelenleg is elérhető online szöveg mellett igyekszünk majd megjelentetni a Szentírást e-book formátumban is. Kálvin, a kiváló bibliamagyarázó teológus, akinek 2009-ben az 500. születésnapját ünnepeltük, azt tanította, hogy a Biblia nem más, mint Isten megalázkodása, alkalmazkodása az emberi felfogóképességhez. Úgy véljük, ez felhatalmaz bennünket is arra, hogy a Biblia szövegét a magunk eszközeivel mi is minél közelebb vigyük a 21. század emberéhez.
Milyen céljai voltak, vannak a 60 éve alakult Magyar Bibliatársulatnak?
Még a legnehezebb időkben, közvetlenül a második világháború után hozták létre a magyarországi protestáns egyházak a Magyar Biblia Tanácsot, amelynek az volt a feladata, hogy az országunkat az új politikai berendezkedésben elhagyni kényszerülő Brit és Külföldi Bibliatársulattól átvegye a bibliafordítás, a -kiadás és a -terjesztés feladatait. Ez a tevékenység, amelyet mi „bibliamunkának” hívunk, mára ugyan kiegészült néhány új feladattal, mint amilyen az ingyenes bibliaosztások anyagi hátterét adó adománygyűjtések vagy a Biblia népszerűsítését célzó programok (amelyeknek egyik kiemelkedő példája volt a 2008-as magyarországi Biblia éve). A középpontban azonban mégis mind a mai napig az a kötelességünk áll, hogy minden nemzedék számára biztosítsuk az a lehetőséget, hogy fordításaink vagy bibliarevízióink révén érthető, a mai magyar nyelven megszólaló bibliafordítást vehessenek a kezükbe.
Miért szükséges időről időre kiigazítani a bibliafordítást?
Hogy mikor van szükség teljesen új fordításra és mikor „csak” a meglévő fordítás revíziójára, azt a nyelv állapota, a nyelvváltozás üteme (s e mögött a társadalomban végbemenő változások) illetve a bibliatudomány fejlődése (tulajdonképpen a bibliai szöveg egyre jobb megértése) határozza meg. Általános szabályként elmondható, hogy 50-60 évente hasznos teljesen új fordítást, 25-30 évenként vagyis nemzedékenként pedig újabb bibliarevíziót készíteni azért, hogy a Szentírás szövege ne válhasson érthetetlen múzeumi nyelvemlékké, hanem továbbra is az olvasó emberek életének fontos kérdéseire adhasson fontos és érthető válaszokat.
Hogyan történik a bibliarevízió?
2006 tavaszán kezdtünk bele egy újabb bibliarevízió elkészítésébe, egészen pontosan az adatgyűjtésbe. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a bibliarevízió ügye nem maradhat az egyház maroknyi szakértő bibliatudósainak műhelytitka: figyelembe kell vennünk a bibliaolvasó emberek szempontjait, észrevételeit, kritikáit is – természetesen nem a Biblia örök szövegével, hanem csak annak magyar nyelvű megszólaltatásával szemben. Három teljes éven át gyűjtöttük az észrevételeket, mintegy 25 ezret. Ezeknek természetesen csak egy kis hányadát tudjuk valóban és érdemben felhasználni, de a nagy szám mindenképpen jelzi azt, hogy itt tizenkét magyarországi keresztyén egyház közös ügyéről, sőt, a magyar bibliaolvasók széles táborának ügyéről van szó.
Milyen szakértelem szükséges ehhez a munkához?
A bibliafordítást vagy revíziót elsősorban biblikus szakemberek, ó- és újszövetségi tárgyakat tanító teológiai tanárok végzik, kiegészülve nyelvész szakemberekkel, folyamatosan konzultálva lelkészekkel, tanárokkal és a Bibliát olvasó emberek széles körivel. A konzultáció eszközei azok az ún. revíziós füzetek („pilot editions”), amelyekre támaszkodva a szakemberek lemérhetik munkájuk sikerét vagy hiányosságait, eldönthetik, hogy jó úton járnak-e vagy sem. A Magyar Bibliatársulat hamarosan ilyen próbafüzetekben jelenteti meg az elsőként elkészült könyveket, a Genezist (Mózes első könyvét) és a Római levelet. A bibliafordító feladata nem könnyű. Mondják, hogy már maga az irodalmi igényű fordítás is a legösszetettebb szellemi tevékenység, hiszen a fordítónak tudósként nemcsak egyszerre kell tökéletes könnyedséggel mozognia két nyelvben, kultúrában, hanem rendelkeznie kell még az „új mű” meg- és újraalkotásához szükséges művészi kvalitásokkal is. Ezt a lehetetlennek tűnő feladatot a bibliafordítók esetében súlyosbítja az a tény, hogy a forrásszövegek ma már senki által nem beszélt holt nyelveken (óhéber és ógörög) íródtak, és egy-egy nehezebb hely jelentésének megtalálásához sem a szerzővel, sem egy anyanyelvi lektorral nem tudunk konzultálni: teljes egészében áttételes információkra, kézikönyvekre, szótárokra, korábbi fordításokra, a hagyományra és a saját intuíciónkra vagyunk utalva.
Milyen újításokra számíthatunk?
Jelentősebb vagy éppen „szenzációs” újításokra nem számíthatnak az érdeklődő olvasók a készülő revízió esetében, de arra igen, hogy szebb, pontosabb és a művelt magyar köznyelven beszélők számára jobban érthetőbb bibliai szöveg áll majd rendelkezésünkre a munka végeztével.
Tervezi-e a Magyar Bibliatársulat e-book formájában is megjelentetni a Bibliát?
A revízió egyik sokszor ki nem mondott célja az is, hogy a biblia szöveget „technikailag” is átmentsük a következő évezredbe. Érinti ez elsősorban a nyomdatechnikát, hiszen az elektronikus szövegfájlok alkalmazása ma minden eddiginél változatosabb könyvformátumokat tesz lehetővé, továbbá tervezzük azt is, hogy elébe megyünk az olvasói igényeknek is: a már jelenleg is elérhető online szöveg mellett igyekszünk majd megjelentetni a Szentírást e-book formátumban is. Kálvin, a kiváló bibliamagyarázó teológus, akinek 2009-ben az 500. születésnapját ünnepeltük, azt tanította, hogy a Biblia nem más, mint Isten megalázkodása, alkalmazkodása az emberi felfogóképességhez. Úgy véljük, ez felhatalmaz bennünket is arra, hogy a Biblia szövegét a magunk eszközeivel mi is minél közelebb vigyük a 21. század emberéhez.
Pompor Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése